www.kulturinfo.hu
Kulturális és turisztikai ajánló, jegyiroda www.kulturinfo.hu    www.kulturinfo.hu/en    www.kulturinfo.hu/de   
  Online Jegy  ·  Jegyiroda  ·  Shop  ·  Nemzetközi katalógus  ·  Hotelfoglalás  ·  Brest Utazás 2017. 11. 22 szerda | Cecília névnapja | Holnap Kelemen |  
     
   
   

Budapest :: budapestinfo.net

  színház
  koncert
  szórakozás
  fesztivál
  múzeum
  kiállítás, vásár
  gyerekprogramok
  ünnepi programok
  egyéb programok
  látnivalók
  városnézés
  hajós programok
  gyógyturizmus
  lovas programok
  gasztronómia
  film, tv, mozi
  sport programok

  Papp László Sportaréna
  SYMA rendezvényei

  térképes kereső
  utazás, nyaralás, síelés
  repülőjegy foglalás
  biztosítás kötés

  Jegyvásárlás
  színházjegy
  koncertjegy
Budapest

Magyarország :: Hungary :: Ungarn
  Debrecen
  Eger
  Győr
  Kaposvár
  Pécs
  Szentendre
  többi település »


tipp



naptár
V H K Sz Cs P Sz
  1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30  




szavazógép



Jegyek kaphatóak ::

régió / megye /
Lupa sziget
2011 Budakalász, Lupa sziget

« »

Autóval: megközetlíthető autóval a 11-es főúton Szentendre irányában a Megyeri híd leágazása után jobbra a METRO áruháznál. Az út egészen a partig megy.


Tömegközlekedési eszközökkel: HÉV-vel a Budakalász Lenfonógyár megállóig, onnan gyalog az Omszki tó mellett, a 11-es úton keresztül a partig.

Békásmegyerről a 34-es busz (Újmegyeri tér) végállomásától a partra, onnan látszik már a sziget, észak felé kellemes sétával.


Kerékpárral: a Szentendrét Békásmegyerrel összekötő kerékpárút a komp előtt halad el.


Ezt a szigetet helytelenül nevezték el, Tündérsziget lett volna jó. Sajnos ezt a nevet a mellette húzódó — fűzfás-bozótos — iszapsziget viseli. A fővárostól északra, a szentendrei Dunaágban a budakalászi község „fennhatósága" alatt, önálló ügyintézésű kisközösséggel, kb. 700 m hosszan húzódik a budai oldal és a Szentendrei sziget között.

Budakalász maga nagyon régi, méghozzá magyar település volt. Plébániája 1332-ben már fennállott. A XVIII. században németek telepedtek le benne. A földesúri család a Wattay volt. Később szerbek is megtelepedtek és építették a szerb templomot az ürömi út mentén. A régi kataszteri térképeken a szántóknak, dűlőknek, parcelláknak szerb nevük van.

Majd minden helytörténeti leírás úgy kezdődik: „már a rómaiak korában...” stb., ez Lupára is áll.

A szemközti budai parton húzódó római Limes-nek két őrtornya közé esik. Az egyik lejjebb van, még tán látható a „büdös csatornánál" levő volt Benárd ház falában a maradvány. A másik őrtorony feljebb, valahol a Munkaterápia Intézet táján, évtizedekkel ezelőtt is létezett. Ez az őrtorony Bolhavár néven még szerepel a múlt századi térképeken is. A IV. század második felében keleti barbár támadások ellen megerősített határ, őrtorony-láncolatának volt egyike. A múlt században még létező embermagasságú falait, a kalásziak építőanyagnak használták és elhordták.

Az alacsony hegyek és a Duna közötti síkság és árterület ősi lakott terület volt. A helyi TSZ homokbányáiban 1952-ben bolygatták meg az első sírokat. Sok sírra akadtak és még folytatódnak az ásatások.

Legutóbb 1988-ban avar-kori temetőt találtak a kavicsbányánál. Világhírű és páratlan lelet a „Budakalászi kocsi" kocsit formázó kerámia edény. Meglehet, ha kutató árkot ásnánk a sziget közepén, feltárhatnánk egy luxusvilla mozaik padlóját, mint Óbudán a Meggyfa utcában vagy a hajógyári szigeten. A római nép mindig megtalálta a szépséges pontokat.

A legrégibb adat Litván Györgyné Gál Éva nyomozása alapján: Petkó sziget. Mielőtt Luppa Péter birtokába került, valószínűleg a tulajdonosról elnevezve Mészáros sziget volt a neve. A régi budapesti metszetek tanúsága szerint a múlt század elején is még számos kisebb-nagyobb szigetecske létezett a főváros feletti Duna szakaszon, melyek eltűntek a különböző partrendezések, árvízi lerakódások, majd kotrások során.

Feltételezhetjük, hogy Lupának is voltak fiókái. Ezeket a Duna óriási árvizei felül bontották, alul építették, akárcsak magát a szigetet, mindaddig, míg azt a parcellázó társaság uszályszámra odahordott kövekkel meg nem erősítette és ezzel megadta a mai alakját.

A Dános és Fehér Helvetia nevű cég 1932-ben parcellázott, jól átgondolt és szépen kiviteleze

tt tervek alapján. Megteremtette az infrastruktúrát és ezzel a kulturált üdülés lehetőségét. Példa lehetne arra, hogy milyen sorrendben kell egy területet a természettől „elhódítani". Általában fordítva történik. Előbb épülnek, aztán dúlnak: csatorna, víz, villany, telefon, utca stb., érdekében. Aki telket vásárolt, aláírta a Luppa Bizottság által meghatározott alapszabályokat, amelyek biztosították a békét és kulturált üdülést. Nyeles telkekre osztották a szigetet, vagyis a vízpartiaknak szorgalmi útjuk lett a főút felé, a belső telkeknek kijáratuk lett a vízre. A parcellázott sziget pár év alatt szinte megtelt (telekkönyvi kivonat szerint még mint nemesi birtokot írták át az új tulajdonosra a telket) a Helvetia Társaság hírverése nyomán.

A szépen kialakított partvonal teraszokkal, lépcsőlejáratokkal 1932-től 1945-ig ékítette Lupát. A Duna felduzzadása 1945-ben tíz métert meghaladva rekord vízmagasságot ért el. Szinte leberetválta az alapról a házakat, az északi csúcson szabályos félkörben ültetett fákat megdöntötte, úgyhogy a gyökérzetük kimosódott és a fák szélirányba dőlten fejlődtek tovább, már amelyik megmaradt. Ugyanez a rendkívüli áradás alaposan kibabrált a keleti oldallal másféleképpen is. Rengeteg iszapot rakott le valószínűleg a helytelenül megkotort Duna, a későbbi magas vízállások is okozták azt a szilárd feltöltődést, amellyel a sziget területe megna­gyobbodott ugyan, de fái a part menti nyaralóktól elvették a közvetlen kilátást a vízre. Hihetetlen gyorsan elborította ezt a zátonyt a fűzfabokrok tömege. Most már komoly nagy fák fogják meg gyökereikkel a lombot figyelmeztetésül azoknak, akik még a víz mellett vannak, hogy azokban az években, mikor a Duna igen alacsony: irtani kell a mederben millió szám növekvő fűzfacsemetét, különben összenövünk a Szentendrei szigettel. A keleti oldalon a Tündér sziget is a szemünk láttára lett alacsony bozótosból fűzfa erdővé. 1945 előtt, ha magas volt a Duna, a láttuk a váci ágban elhúzódó gőzhajó kéményének tetejét a fák felett. A kotrásokról a közelmúltból, vagyis 1952 óta is vannak kellemetlen emlékeink. A keleti ágat oly módon kotorták meg, hogy a sodor eltolódott az ág közepe felé. Ennek súlyos következménye az lett, hogy a hajdanában szép tiszta, átlátszó vizű kavicsos part eltűnt az iszap alatt...







Brest Travel Utazás
Brest Travel
Utazási Iroda

Utazási Biztosítás Kalkulátor
EUB online biztosítás kötés
Online
Biztosítás Kötés

Színházjegy Koncertjegy Jegy
Online jegyvásárlás
Bankkártyás fizetés
házhozszállítás,
E-ticket otthoni
jegynyomtatás

qr-kod
Mobil Ticket
Online TicketStore

EUB online biztosítás kötés
Kössön biztosítást online

Kulturinfo
Jegyiroda
Utazási Iroda
Budapest
XVI. Rákosi út 110.
+36(1)402-0063
+36 70 940-1677



Irodánk Nyitvatartása

Rákosi úti irodánk nyitvatartása:
Hétfőn, Kedden, Szerdán és Pénteken
09.30-17-óráig,
Csütörtökön
09.30-18-óráig,
Szombaton
10-13-óráig,
Vasárnap
zárva.


kulturinfo jegyiroda Skype Skype 10-17 óráig
Beszéljünk ingyen

cégismertető
impresszum
jogi nyilatkozat
médiaajánlat
hírügynökségi tevékenység
lapkiadó
partneroldal



Partnereink Jegy.hu
jegy.hu


A lap kiadója, szerkesztője és üzemeltetője:Brest Consulting Kft.:: 2000-2017 copyright © Kulturinfo.hu:: Fax: (+36) 1 402-0064 :: e-mail: info@kulturinfo.hu
Budapesti jegyirodánk címe: XVI. kerület, Rákosi út 110. (Füredi út folytatása, Örs vezér tértől pár percre)
Telefon: +36(1)402-0063 :: Mobil: +36 70 940-1677
Nyitvatartás: Hétfőtől-Péntekig 09.30-17-óráig, Csütörtökön 09.30-18-óráig, Szombaton 09.30-13-óráig nyitva és Vasárnap zárva.